kérdés, hogy ÉRVEK-kel "rá lehet-e venni" bárkit is, hogy higgyen Istenben...?
nekem hiába érvelne valaki ELLENE szenzációs érvekkel, nem hinnék neki, mert TUDOM, hogy van...

sőt, számomra nem csak egyértelmű, hanem logikus is. nem lenne logikus, ha nem lenne, ebbe is őrülnek bele a materialista tudósok.

A meleg és a hideg viszonylagos fogalmak. Azt nevezzük melegnek amely a tűrőképességünk felső határán van. Mindkettő egy számunkra felfogható skálarendszer alapján működik. A meleg jobban rezgő részecskéket jelent, fény pedig a LÁTHATÓ fényt. Sötétben is bármikor el lehet igazodni infravörös technikával.
Az elektromosságot és mágnesességet pedig bármely részecskegyorsító (cern.com) homepage-én megtekintheted.
A professzro agyát CT-vel vagy MRI-vel láthatnád.
Ráadásul a mágnesességre, elektromosság és a prof agyának létezésére vannak egyértelmű meghatározható jelek. (és voltak a beszélgetés idejében is)
Végül egy idézet Einsteintől:
"Ami Istent illeti, az én állásfoglalásom agnosztikus. Meggyőződésem szerint az erkölcsi alapelvek elsődleges fontosságának biztos tudata, ami által az élet jobb és nemesebb, nem igényel egy törvényhozót, főleg nem olyat, aki jutalmazásra vagy büntetésre alapozza törvényeit."

Levél M. Berkowitznak (1950. október 25.)

Senki se látta működés közben az evolúciót???
Azért megkérdeznék erről egy kutyatenyésztőt.
Elég amatőr volt a professzor érvelésben:D

Albert Einstein a vallásról

Einstein „vallása", ahogy õ gyakran kifejtette, inkább kozmikus tisztelet, csodálat és a buzgó alázatosság a természet harmóniája elõtt, mint hinni egy személyes Istenben, aki képes az egyének életét irányítani.

Miért írtad nekem, hogy „Isten meg kell hogy büntesse az angolokat"? Egyikükkel sincs közeli kapcsolatom. Én csak mély sajnálattal látom, hogy Isten olyan sokat megbüntet gyermekei közül számos butaságukért, amelyekért csak Õ Maga tehetõ felelõssé; véleményem szerint csak nemlétezése lehet mentség számára. - Svájci kollégájához, Edgar Meyerhez írt levelébõl (1915. január 2.), Robert Schulmann hozzájárulásával. CPAE, 8. kötet

A természet minden igaz kutatója vallásos tiszteletet érez, mert nem tudja elképzelni, hogy õ az elsõ, aki kigondolta a rendkívül törékeny szálakat, amelyek észleléséhez kötõdnek. - Moszkowski: Conversations with Einstein, 46. o.

Mivel belsõ élményeink érzékeléssel szerzett benyomásaink reprodukcióiból és kombinációiból állnak, a lélek fogalma test nélkül számomra üresnek és értelmetlennek tûnik. - Egy bécsi hölgyhöz írt levelébõl (1921. február 5.); Einstein Archívum 43-847; Dukas and Hoffmann: Albert Einstein, the Human Side, 66. o.

Nem tudok elképzelni egy személyes Istent, aki közvetlenül befolyásolná az egyének cselekedeteit... Vallásosságom a végtelenül felsõbbrendû szellem alázatos csodálata. E szellem a kis dolgokban nyilvánul meg, hogy megérthessük valóságát. - Egy coloradói bankárhoz írta (1927 augusztusa); Einstein Archívum 48-380; Dukas and Hoffmann: Albert Einstein, the Human Side, 66.o.

Minden determinált... olyan erõk által, amelyeket nem tudunk irányítani. Elrendeltetett a bogárnak, akárcsak a csillagnak. Emberek, növények vagy kozmikus por - mindannyian rejtélyes dallamra táncolunk, a távolban egy láthatatlan dudás adja meg a hangot. - Saturday Evening Post (1929. október 26.); Clark: Einstein, 346-347. o.

Én Spinoza Istenében hiszek, aki minden létezõ harmóniában megnyilvánul, és nem abban az Istenben, aki az emberek cselekedeteivel és végzetével törõdik. - Távirat egy zsidó újsághoz (1929); Einstein Archívum 33-272; (Spinoza úgy érvelt, hogy Isten és az anyagi világ megkülönböztethetetlen; minél jobban megértjük, hogyan mûködik a világegyetem, annál közelebb kerülünk Istenhez.)

Az ember, aki alaposan meggyõzõdött az okság törvényének egyetemes mûködésérõl, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létezõ gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerû oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külsõ és belsõ szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehetõ felelõssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelõs azokért a mozgásokért, amelyeket végez... Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen és szociális kapcsolatokon és szükségszerûségeken kell hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges. Az ember igazán rossz úton haladna, ha a halála utáni büntetéstõl való félelem vagy jutalom reménye korlátozná. - New York Times Magazine „Religion and Science", 1-4. o. (1930. november 9.); Berliner Tageblatt (1930. november 11.)

Minden, amit az emberi faj tett és gondolt, a mélyen érzett szükséglet kielégítésével és a fájdalom enyhítésével kapcsolatos. Az embernek ezt állandóan szem elõtt kell tartania, ha meg akarja érteni a lelki folyamatokat és eredetüket. Érzelem és vágyakozás a motiváló erõ minden emberi igyekezet és alkotás mögött. - Ugyanott

Nagyon nehéz elmagyarázni ezt a kozmikus vallásos érzést valakinek, akibõl ez teljesen hiányzik... A vallásos zseniket minden korban megkülönböztette a vallásosságnak ez a fajtája, amely nem ismer dogmákat és ember képmására elképzelt Istent; így nem létezhet olyan templom, melynek tanításán alapul... Szerintem a mûvészet és a tudomány legfontosabb szerepe, hogy felébressze ezt az érzést és életben tartsa azokban, akik fogékonyak rá. - A kozmikus vallásról. Ugyanott

Fenntartom, hogy a kozmikus vallásos érzés a tudományos kutatás legerõsebb és legnemesebb ösztönzõje. - Ugyanott

Az a véleményem, hogy a tudomány területén minden finomabb elmélkedés mély vallásos érzésbõl fakad... Abban is hiszek, hogy a vallásosságnak ez a fajtája... korunk egyetlen kreatív vallásos tevékenysége. - Forum 83 (1930), 373. o.

Nem tudok elképzelni egy olyan Istent, aki jutalmazza és bünteti teremtményeit, vagy olyan akarata van, amilyent mi tapasztalunk magunkban. Nem tudok és nem is akarok elfogadni egy személyt, aki túléli fizikai halálát; vagy hagyni, hogy a félelemtõl, vagy abszurd egoizmustól gyenge lelkek dédelgessenek ilyen gondolatokat. - Forum and Century 84, „What I Believe" 193-194. o. (1930); Ideas and Opinions, 8-11. o.

Cselekedeteinket arra a mindig jelen lévõ tudatosságra kell alapoznunk, hogy az emberek gondolkodásukban, érzelmeikben és cselekedeteikben nem szabadok, de csak annyira kötöttek indítékaik által, mint a csillagok mozgásukban. - Nyilatkozata a Spinoza Society of America részére. (1932. szeptember 22.) Einstein Archívum 33-291

A filozófia olyan, mint egy anya, aki megszülte és felruházta az összes többi tudományt. Ezért senki sem vetheti meg õt mezítelenségében és szegénységében, inkább reménykedjünk, hogy Don Quijote eszméjének része tovább él gyermekeiben, és hogy így azok nem süllyednek nyárspolgárságba. - Bruno Winawerhez írt levelébõl (1932. szeptember 8.); Einstein Archívum 36-532; Dukas and Hoffmann: Albert Einstein, the Human Side, 106. o.

Nem tudok egy olyan Istent elképzelni, aki teremtményeit jutalmazza és bünteti, akinek szándékai rólunk, emberekrõl mintáztattak - olyan Istent, aki az emberi gyarlóságot tükrözi. Számomra elegendõ azt a csodát szemlélni, ahogy a tudatos élet az örökkévalóságban állandósul, elég elgondolkodni az univerzum csodálatos felépítésén, amit csak homályosan tudunk felfogni, és alázattal próbáljuk egy elenyészõ részét megérteni a természetben megmutatkozó értelemnek. -A „My Credo" c. írásából, az Emberi Jogok Német Ligája számára (1932); Leach: Living Philosophies, 3. o.

A szervezett vallás az elõzõ (I.) háború során elvesztett tekintélyébõl visszaszerezhet valamennyit, ha arra szenteli magát, hogy követõi energiáját és jóakaratát a növekvõ szüklátókörûség ellen mozgósítja. - New York Times (1934. április 30.); Pais: Einstein Lived Here, 205. o.

Nehezen találsz olyan komoly gondolkodású elmét, akinek ne lenne egyéni vallásos világképe. De ez a vallásosság különbözik a naiv emberétõl. Az utóbbiak Isten gondoskodásából hasznot várnak, félnek haragjától; egy olyan érzés szublimálása ez, ami hasonlít az apa és gyerek közötti kapcsolathoz. - „The Religious Spirit of Science" (A tudomány vallásos szelleme) c. írásából. Mein Weltbild (1934); Ideas and Opinions, 40. o.

A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbûvölõ csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsõbbrendü intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta. - Ugyanott

Mi értelme van az emberi életnek, mi több, bármelyik teremtmény életének? Ha erre választ tudunk adni, akkor vallásosak vagyunk. Azt kérdezed: Van akkor értelme annak, hogy ezt a kérdést feltegyük? A válaszom: az, aki saját és társai életét értelmetlennek tartja, az nem csupán boldogtalan, hanem alkalmatlan az életre. - Mein Weltbild (1934); Ideas and Opinions, ll.o.

Mindenki, aki komoly tudományos tevékenységet ûz, meggyõzõdik arról, hogy az egyetemes törvényeket egy szellem hatja át - egy szellem, ami összehasonlíthatatlanul felsõbbrendû, mint az emberiségé. Ily módon a tudomány mûvelése egy különleges vallásos érzéshez vezet, ami alapvetõen különbözik a naiv emberétõl. - Levél egy gyermeknek, aki azt kérdezte, hogy a tudósok imádkoznak-e (1936. január 24.); Einstein Archívum 42-601

Ami csak Istentõl és jóságból a világegyetemben megadatott, meg kell valósuljon és ki kell fejezõdjön rajtunk keresztül. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel és hagyjuk, hogy Isten tegye meg. - Egy Algernon Blackkel felvett beszélgetésbõl (1940 õsze); Einstein Archívum 54-834

A vallásos ember õszinte abban az értelemben, hogy nem kételkedik az olyan emberfeletti tárgyak és célok létében és jelentõségében, amelyek nem feltételeznek ésszerû alapokat, de nem is alkalmasak rá. - Nature 146(1940), 605. o.

(A vallás szféráiba) tartozik a lehetõségben való hit, hogy a létezõ világra érvényes szabályok ésszerûek, és fel is foghatóak. Ilyen mély hit nélküli tudóst nem tudok elképzelni. - A „Science and Religion" (Tudomány és vallás) c. közleménybõl, amit egy New Yorkban tartott szimpóziumra írt, amin a tudomány, filozófia és vallás részérõl az amerikai demokrácia ügyéhez járultak hozzá (1941); Einstein Archívum 28-523; Ideas and Opinions, 41-49. o.

A tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak. - Ugyanott, 46. oldal (Lehet egy szójátéka Einsteinnek Kant, a „Szándék intuíció nélkül üres, az intuíció szándék nélkül vak" mondására.)

A vallás és a tudomány közötti ellentétek jelenlegi legfõbb forrása az emberarcú Istenrõl alkotott felfogásból ered. -Ugyanott, 47. oldal

Az erkölcsi jóért folytatott küzdelemben az egyházi tanoknak fel kell adniuk az emberarcú Isten-képet. Ez azt is jelenti, hogy fel kell adniuk a remény és félelem ilyetén eredeztetését, ami a múltban óriási hatalmat adott a papok kezébe. -Ugyanott, 48. oldal

Minél inkább fejlõdik az emberiség vallásos világképe, annál inkább úgy tûnik, hogy az õszinte vallásosság nem az élettõl, haláltól való félelemben, a vak hitben rejlik, hanem abban a törekvésben, hogy racionális ismereteket szerezzünk. - Ugyanott, 49. oldal

Meglehet, Jézusnál nagyobb dolgokat is véghez tudunk vinni, mert a Bibliában róla írottak költõien kiszínezettek. - W. Hermanns: „A Talk with Einstein" (Beszélgetés Einsteinnel) c. írásában (1943. október); Einstein Archívum 55-285

Egy gondolat sem fogan bennünk az öt érzékünktõl függetlenül (azaz a gondolat nem isteni eredetû). - Ugyanott

Nem hiszem, hogy a közeljövõben a filozófia és az értelem önmagukban vezérelnék az embereket, mégis a legcsodálatosabb szentélyek maradnak, ahogy a kiválasztottak számára mindig is voltak. - Levél Benedetto Crocénak (1944. június 7.); Einstein Archívum 34-075; Pais: Einstein Li-ved Here, 122. o.

Gyakran olvasom a Bibliát, de az eredeti szöveg meghaladja ismereteimet. - Levél H. Friedmannhoz héber nyelvtudásának hiányosságára vonatkozóan (1945. szeptember 2.); Pais: Subtle Is the Lord, 38. o.

A vallásos tradíciók szimbolikus tartalma az, ami a tudománnyal összeütközésbe kerülhet... így az igaz hit megõrzésében alapvetõ fontosságú, hogy elkerüljük a konfliktusokat, amelyek olyan témákból fakadnak, amik nem alapvetõek a vallásos célok véghezviteléhez. - A Liberal Minister's Clubnak (Liberális Lelkészek Klubja) írt közleményében, New York City. Megjelent: The Christian Register 1948. júniusi számában

Ami Istent illeti, az én állásfoglalásom agnosztikus. Meggyõzõdésem szerint az erkölcsi alapelvek elsõdleges fontosságának biztos tudata, ami által az élet jobb és nemesebb, nem igényel egy törvényhozót, fõleg nem olyat, aki jutalmazásra vagy büntetésre alapozza törvényeit. - Levél M. Berkowitznak (1950. október 25.); Einstein Archívum 59-215

Nem találtam a „vallásos"-nál jobb kifejezést a Valóság racionális természetében való hitre, már Mennyire az emberi értelem ezt fel tudja fogni.

Amikor ez az érzés nincs jelen, a tudomány lélek nélküli empirizmussá degenerálódik. - Levél Maurice Solovine-hoz (1951. január 1.); Einstein Archívum 21-474, 80-871; Letters to Solovine, 119. o.

Az emberarcú Isten puszta tagadása nem filozófia. - Azon véleményérõl, hogy az emberarcú istenhit jobb, mint az ateizmus. Levél V. T. Aalto-nenhoz (1952. május 7.); Einstein Archívum 59-059

Vallásos érzületü vagyok mindaddig, amíg az emberi értelem elégtelenségét tapasztalom, hogy minél mélyebben értsük meg a Világegyetem összhangját, amit a „természet törvé-nyei"-ként próbálunk leírni. - Levél Beatrice Frohlichnak (1952. december 17.); Einstein Archívum 59-797

Az emberarcú Isten-elmélet idegen számomra és még naivnak is tartható. - Ugyanott

Egy megfoghatatlan dolog létének elfogadása nem segíti elõ azon szabályszerûségek elfogadását, amiket a kézzelfogható világban tapasztalunk. - Levél egy iowai diáknak, aki azt kérdezte: Mi az Isten? (1953. július); Einstein Archívum 59-085

Nem hiszek az egyén halhatatlanságában és az etikát kizárólag emberi ügynek tartom, ami fölött nem áll emberfeletti hatalom. - 1953. július; Einstein Archívum 36-553; Dukas és Hoffmann: Albert Einstein, the Human Side, 39. o.

Ha Isten teremtette a világot, akkor az elsõdleges gondja az volt, hogy nehogy túl könnyen megértsük azt. - Levél David Bohmnak (1954. február 10.); Einstein Archívum 8-041

Úgy hiszem, hogy a legmagasabb erkölcsi normákkal az egyházi gyülekezetek (Society of Friends the religious community) bírnak. Amennyire én látom, soha nem kötöttek gonosz kompromisszumokat, és lelkiismeretük vezérelte tetteiket. A nemzetközi életet láthatóan jótékonyan és hatékonyan tudják befolyásolni. - Levél A. Chapple-nek Ausztráliába (1954. február 23.); Einstein Archívum 59-405; Nathan és Norden: Einstein on Peace, 510. o.

Nem hiszek az emberarcú Istenben, ezt soha nem tagadtam, hanem nyíltan kimondtam. Ha van bennem valami, ami vallásosnak mondható, az a világ szerkezetének határtalan csodálata, már amennyit a tudomány ebbõl felfedhet. - Levél egy csodálójához (1954. március 22.); Einstein Archívum 39-525; Dukas és Hoff-mann: Albert Einstein, the Human Side, 43. o.

Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle. - Levél Hans Muehsamhoz (1954. március 30.); Einstein Archívum 38-434

Nem próbálok megidézni egy Istent, elegendõ a világ szerkezetének féltve tisztelése, amennyire hiányos értelmünk ezt érzékelni engedi. - Levél S. Flesch-hez (1954. április 16.); Einstein Archívum 30-1154

Soha nem tulajdonítottam a természetnek szándékot vagy célt, vagy bármit, ami antropomorf módon érthetõ meg. Amit én a természetben látok, az egy általunk igen tökéletlenül felfogható nagyszerû szerkezet. Ez az, ami egy gondolkodó embert alázatossággal kell eltöltsön. Ez egy õszinte vallásos érzés, aminek a misztikumhoz semmi köze. - 1954 vagy 1955; Dukas és Hoffmann: Albert Einstein, the Human Side, 39. o.

Egy ember morális értéke nem a vallásos hitével mérhetõ, hanem azzal, hogy milyen érzelmi impulzusokat kapott élete során a természettõl. - Margrit Goehner nõvérnek (1955. február); Einstein Archívum 59-831

Az episztemiológia tudományos kapcsolódás nélkül üres séma csupán. A tudomány episztemiológia nélkül - ha egyáltalán van értelme - primitív és zavaros. - Schilpp: Albert Einstein: Philosopher-Scien-tist, 5. o.

Tehát mélységesen vallásos voltam, de 12 éves koromban ennek hirtelen vége szakadt. Azáltal, hogy sok közismert tudományos könyvet olvastam, hamarosan arra a meggyõzõdésre jutottam, hogy sok bibliai történet nem lehet igaz. Ez a felismerés tett gyanakvóvá minden hatalommal szemben, és ez a hozzáállás egész életemet végigkíséri. - Ugyanott, 9. oldal

Ezen túl ott van ez az óriási világ, ami az emberiségtõl függetlenül létezik, végtelen, nagy talányként áll elõttünk, aminek legalább egy kis része felfogásunknak és gondolkodásunknak elérhetõ. Világunk szemlélése egyfajta felszabadulást eredményez, és hamar észrevettem, hogy sokan azok közül, akiket tiszteltem és csodáltam, belsõ szabadságukat és biztonságukat a világgal való odaadó foglalkozásnak köszönhették. - Ugyanott, 95. oldal

Nem olyan az egész filozófia, mintha mézzel írták volna? Elsõ látásra élesnek tûnik, aztán újra odanézve eltûnik. Csak a maszlag marad. - Rosenthal-Schneider: Reality and Scientific Truth, 90. o.

Nézeteim Spinozáéhoz hasonlóak: a szépség csodálata, a rend logikus ésszerûségében való hit, amit csak alázattal és tökéletlenül tudunk megérteni. Azt hiszem, meg kell elégednünk a hiányos ismereteinkkel és értelmi képességünkkel, és úgy kezelni értékrendünket és erkölcsi elkötelezettségünket, mint tisztán emberi problémát. - Hoffmann: Albert Einstein: Creator and Re-bel, 95. o.

Az én vallásom a korlátlan, magasabb rendû szellemiség alázatos csodálatából áll, amelybõl gyarló és esendõ értelmünk csak egy csekély részletet képes megismerni. A felfoghatatlan világegyetembõl felénk táruló csodálatos értelmi erõnek a létébe vetett mély, ösztönös hit az, ami az én Isten-képemet megformázza. - A New York Times nekrológjából (1955. április 19.)

Forrás: Alice Calaprice: Idézetek Einsteintõl

Einstein nem volt vallásos, nem volt hívő, a mai fogalmak szerint, de meg volt győződve arról, hogy "Isten nem játszik kockával" ("I, at any rate, am convinced that He does not throw dice."), hogy a kvantummechanika téves, és a valóságban nem a véletlenen múlnak a dolgok (mint ahogy azt a kvantummechainka tanítja). "The Old One", így emlegette a saját istenét. A kozmikus harmóniákat kereste, és a kvantummechanika abszurd világában azokat nem találta meg. Így aztán hiába volt a világ legokosabb embere, ünnepelt tudós, életének nagyobbik részét az elméleti fizika fősodrához képest kívülállóként kellett leélnie.

Ellenben ez a neki tulajdonított professzor-diák párbeszéd, kizárt dolog, hogy megtörtént, mert olyan sok lyuk van az érvelésben. Ugyanis az evolúció folyamata megfigyelhető, és már Einstein idejében is megfigyelhető volt, hogy csak egyet mondjak. És pont ez a diák legfőbb érve professzora ellen. S természetesen a prof ateista érvei is sántítanak több helyen... (jut eszembe, az viszont valós, hogy nem lesz hideg sohase, ugyanis az abszolút nulla fok csak megközelíthető, de sose el nem érhető, és ez is már megint a kvantummechanika miatt.)